Mentő súlyos ízületi fájdalmak esetén
Kificamodott a bokája?
Hétköznapi sérülések, amelyeknél a laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik.
Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]
Rándulás Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik vagy el is szakad, azonban az ízületet alkotó csontok a helyükön maradnak. Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak.
Komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, súlyosabb esetben pedig teljesen el is szakadnak az ízületeket rögzítő, stabilizáló szalagok.
A rándulást általában erős fájdalom, duzzanat és vérömleny kíséri. Rándulás esetén az ízület maga mozgatható, viszont a mozgástartomány erősen beszűkül, és mentő súlyos ízületi fájdalmak esetén fájdalommal jár.
A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal is igazolható. A rándulás kezelésének legfontosabb lépése a nyugalomba helyezés, a kar felkötése vagy a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület hűtése és rugalmas pólyával való rögzítése.
Rándulások előfordulási helyei: Vállízület, kar, könyök, csukló, ujjak, térdízület, boka Ficam A ficamok hátterében leggyakrabban sportsérülések állnak, ám a háztartási és munkahelyi balesetek között is nagy számban fordulnak elő. A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületből, és rugalmasan rögzített rendellenes helyzetben maradnak külsőleg is látható alakváltozást okozva.
Százezreknek okoz fájdalmat az arthritis Október én, az Arthritis Világnapján világszerte a sokízületi gyulladásra hívják fel a figyelmet. Erre, a tömegeket érintő, súlyos megbetegedésre hullámzó lefolyás jellemző: javulások és visszaesések váltják egymást, és az évek során maradandó ízületi károsodások alakulnak ki. Valamennyi ízületet érintheti, de leggyakrabban a kéz valamint a lábfej kisízületein jelentkezik, és súlyos deformitásokkal, fájdalmas mozgáskorlátozottsággal jár. Autoimmun betegség, azaz a szervezet saját védekező anyagaival szemben termel ellenanyagokat.
A ficam esetén az ízületi tok és szalagrendszer súlyosabban sérül, ezért a fájdalom is erősebb lehet. Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással UH, CT, MRI, arthroszkópia győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja.
Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan gipszrögzítéssel vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni. A leggyakoribb ficamok: a vállficam, a könyökficam, az ujjízületi ficamok, a térdkalácsficam és a bokatörésekkel járó felső ugróízületi ficamok.
A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei közé a duzzanat, a fájdalom, a sérült ízület teljesen beszűkült mozgása tartozik, esetenként jellegzetesen torz, deformált képet mutat.
Különösen veszélyes a térdízületi teljes ficam, az ilyen ficam verőér-sérüléssel is járhat. Ezért ezekben az esetekben fontos az érfestés készítése és érsebész bevonása a kezelésbe. A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezik, hűtik. Fontos, hogy laikus ne próbálja meg helyre tenni a ficamot, mert ezzel az ízületi vápa vagy csontfej törését, a fájó térdízületek kezelése szakadását, valamint ideg- és érkárosodás is okozhat.
