Porc kötőszövet sejttípus

Idegszövet Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az idegsejtből neuron és a porc kötőszövet sejttípus gliasejt.

Jelátviteli Kutatócsoport Jelátviteli Kutatócsoport Kutatócsoportunk az Anatómia Intézet egyik legnagyobb múlttal és létszámmal rendelkező munkacsoportja. A sejt- és szövettenyésztő laboratóriumot ¬— amelyet a mai napig használunk — Prof.

Az idegrendszert érő ingereket felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt. Az idegsejtek összekapcsolódásával, együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve az idegrendszer. Az idegsejtek nyúlványos sejtek, a sejttestük felépítése megegyezik az eukarióta sejtével sejtmembrán, sejtplazma, sejtmag.

Kötőszövet

Az idegsejteknek általában több nyúlványuk van, a rövidebbek a dendritek, a hosszabb az axon. A környezetből az információt általában a dendritek veszik fel, a másik idegsejthez az információt az axon juttatja. Az axon elektromos impulzusokat továbbít, így célszerű a környezettől porc kötőszövet sejttípus. Ezt a "szigetelést", és ezzel a gyorsabb információ továbbítást a velsőhüvely másnéven mielinhüvely, amely gliasejtekből épül fel biztosítja.

Az elektromos impulzusok az axon végén az elágazó végfácskák ágain keresztül az idegvégződéseken másnéven végbunkók keresztül jutnak a szomszádos idegsejtre. Hogyan továbbítja az idegsejt az információt? Ahogy már említettük az idegsejt az információt elektromos jelként továbbítja.

Az elektromos vezetéshez szabadon mozgó, töltéssel rendelkező részecskék kellenek, a sejten belül ennek a szerepnek az ionok felelnek meg. Az ionok csak ellentétes töltésű vagy kisebb koncentráció hely felé tudnak elmozdulni. A különböző porc kötőszövet sejttípus, illetve koncentrációjú kőolaj balzsam ízületekhez porc kötőszövet sejttípus membrán választja el, így az ionáramlás ezeken keresztül történik.

Emiatt a sejthártya belső felszíne újra negatív töltésűvé válik. Ez a helyzet azonban nem azonos a kiindulásival! A fentiekben leírt töltésváltozás idézi elő az elektromosimpulzus, azaz az információ áramlását. Az idegsejt nem ingerelt állapotában jellemző töltéseloszlást nyugalmi potenciálnak nevezzük, az ingerküszöbnél kisebb inger hatására végbemenő folyamat ún.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A nyugalmi potenciál mértéke, azaz a sejthártya két oldala közötti feszültségkülönbség nyugalmi állapotban mV millivolt. Az akciós potenciál az eddigi magyarázat szerint a sejthártya kis területén játszódott csak le. A sejthártya belső pozitív töltése azonban annyira ingerli a szomszédos hártyaterületeket, hogy azok is elérik az ingerküszöböt, és ott is akciós potenciál alakul ki.

Így az akciós potenciálok sorozata a sejthártya minden pontján továbbterjed.

Ahogy a neve is mutatja, a kötőszövet szolgál összekötő funkciót. Ez támogat és kötődik más szövetek a szervezetben. Ellentétben hámszövetamely sejteket, amelyek szorosan összecsomagolt, kötőszöveti tipikusan sejtek szétszóródtak egy extracelluláris mátrix rostos fehérjék és glikoproteinek csatolt egy alapmembrán.

Az idegvégződéshez érkező elektromosimpulzus kémiai anyagokat szabadít fel exocitózissalmelyek az axon és a következő idegsejt dendritje közötti térbe kerül szinaptikus résmajd ezek az anyagok hozzák ingerületbe a következő idegsejtet. A két nyúlvány találkozását szinapszisnak nevezzük. Az erősebb ingerre kialakuló akciós potenciálok több hólyag ürülését váltják ki.

A szinapszisok lehetnek serkentő és gátló hatásúak. A serkentő szinapszisok a szinapszis utáni idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják, azaz a feszültség csökken pl: mV-ról mV-ra. A gátló szinapszisok a nyugalmi potenciál értékét az ingerküszöbtől távolítják, a mérhető feszültséget növelik, pl: mV-ra.

Kötőszövet – Wikipédia

Rendellenes szövetek porc kötőszövet sejttípus jó- és rosszindulatú daganatok A sejtek életében két szakasz váltogatja egymást, a nyugalmi és az osztódó. A nyugalmi szakaszt különböző ingerek hatására váltja fel az osztódó, pl: a bőr hámsejtjeinek sérülése vagy az emlő mirigysejtjei a terhesség hatására.

Daganatról akkor beszélünk, ha a szervezet normális működéséhez a sejtosztódás nem indokolt.

7. hét: Retikuláris kötőszövet (perfundált nyirokcsomó), PAS-H

A daganatoknak két alapvető típusa ismert: jóindulatú benignus és rosszindulatú malignus. A jóindulatú daganat sejtjei a kiindulási szövetnek megfeleleő felépítésűek és működésűek, csak a normálisnál jobban szaporodnak. A sejtburjánzás a környező szövetektől élesen, sima felülettel határolódik el.

Vér és egyéb kötőszöveti

A jóindulatú daganat is lehet halálos, ha életfontosságú szerveket nyom pl: agydaganat. A rosszindulatú daganat sejtjei szabálytalanok, a kiindulási szövettől is és egymástól is eltérnek, sejtmagjuk rendszerint rendellenes.

A sejtburjánzás az ép szövetektől nem különül porc kötőszövet sejttípus ráterjed azokra. A daganat a szövetek között szétterjedő, határai nem simák, hanem elmodódottak. A hámeredetű rosszindulatú daganatok a karcinómák, a kötőszövet eredetűek a szarkómák.

A daganat áttéteket metasztázisokat képezhet. Ez azt jelenti, hogy a vérkeringéssel a kiindulási helyétől távolabbi szervbe is eljut, ott is burjánzásnak indul. A daganatos betegségek okairól, kezelésükről a későbbiekben még tanulhatsz. Próbáld ki tudásod tesztben itt! Szövetek mikroszkópos képei itt.