A vállízületek fájnak és ropognak, Hogyan jelentkezhet a vállfájás?
Fáj, recseg, ropog: mivel tesszük tönkre ízületeinket?
A kórkép már a harmincadik évtől előfordulhat, a 65 év felettieknek pedig több mint 70 százaléka küzd ezzel a problémával. Az elsődleges ízületi kopás primer artrózis leggyakrabban éves korban kezdődik, legtöbbször a térdet, kezet, csípőt, s a gerincet érinti, a bokák, csuklók, könyökök ilyen típusú elváltozása igen ritka.
A gyermek- és fiatalkori, valamint a későbbi életkorban bekövetkező sport- és közlekedési balesetek azonban gyakran vezetnek úgynevezett másodlagos szekunder ízületi kopáshoz, amely szinte bármely ízületünkben előfordulhat. A köznyelvben ízületi meszesedésnek nevezett kórkép egyébként orvosi szempontból tulajdonképpen nem létezik, ezzel a jelzővel leginkább az artrózis végstádiumát jellemezhetjük.
Folyamatosan leváló porcdarabok Az ízületekben az ízesülő csontvégek súrlódásmentes mozgását az ízületi felszíneket borító porcszövet és az ízületi üreget kitöltő ízületi folyadék biztosítja. Ezeket a porcos felületeket a kor előrehaladtával számos károsító hatás éri. Bár a rendszeres terhelés a porcok anyagcseréjét és regenerációját segíti, a túlzott terhelés, az ízületek túlzott igénybevétele ellentétes folyamatokat is beindít.
Az ízületi felszínek igen intenzív terhelése és a porcok kis sérülései ugyanis olyan degeneratív folyamatokat indítanak be, amelyek végül a porc teljes pusztulásához és izületi kopás kialakulásához vezet.
Recseg, ropog a válla, vagy a térde? Ez állhat a háttérben
Az életkor előrehaladtával a porcszövet vizet veszít. Ezáltal a porcok rugalmassága és terhelhetősége jelentősen csökken, a rugalmas porcszövet felpuhul, helyenként morzsalékonnyá válik. Továbbá a porcsejtek száma is fokozatosan csökken, a porc állományába pedig mészsók rakódhatnak le. Ráadásul kisebb traumák és fokozott terhelés például túlsúly hatására az ízületi felszíneken kis sérülések keletkeznek. Ezek a kis sérülések kezdetben az ízület egy túlterhelt részén keletkeznek, majd innen terjednek át a porcfelszín további részeire.
Az ízületi csontvégeken a porcszövet szélén kis csontkinövések a vállízületek fájnak és ropognak, amelyek megváltoztatják az ízesülési viszonyokat, és az ízületi tok feszülését okozzák. Ennek eredményeképpen az izületi tokban több változás is kialakulhat: egyrészről a levált porcdarabok az izületi tokba ágyazódnak be, ahol egy krónikus gyulladásos folyamatot indítanak el; másrészről a tokban mészsók rakódnak le, így a folyamatok végeredményeképpen a tok hegesedik és zsugorodik.
A ízületi fájdalom a csuklóban felszínéről ezután kisebb-nagyobb darabok leválnak és az ízület üregébe kerülve gyulladást váltanak ki, amely folyamat további porckárosodást okoz.
Így egy önmagát fenntartó kör alakul ki, amely folyamatos, állandó porcpusztuláshoz vezet. Ennek következtében a kezdeti kisebb sérülések után a porcokon nagyobb, fekélyszerű hiányok alakulnak ki, és helyenként a porc alatti csontszövet is előtűnhet.
Mivel az izületen belüli terhelési viszonyok megváltoznak, megváltozik a csontok izületi köhögés a kéz ízületeiben belső szerkezete is.
A csontgerendák egyes területeken megvastagodnak, ilyenkor beszélünk meszesedésről.
Fáj, recseg, ropog: mivel tesszük tönkre ízületeinket?
A legjobb megelőzés, ha tartjuk normál testsúlyunkat A betegség kockázati tényezői közé tartozik az öröklött hajlam, a megelőző ízületi sérülés, a túlerőltetés például a térd- és a csípőízületet nagymértékben igénybe vevő túlzott sportolás miattvalamint a túlsúlyosság.
Nemzetközi statisztikák szerint a térdízületi artrózisos betegek közel fele elhízott, míg a nem artrózisos betegek körében ez az arány csupán 10 százalék. Sok esetben a túlerőltetés lehet a kórkép kialakulásának oka.
Különösen a fiatalabb generáció tagjai hajlamosabbak túlbecsülni saját képességeiket és a fitneszmozgalom jegyében nagy lelkesedéssel tönkretenni az ízületeiket. A csípő esetén a nem megfelelő módon végzett testépítés, versenyszerű a vállízületek fájnak és ropognak, tenisz, a térd esetében a túl intenzív labdarúgás, síelés, kosárlabda egyaránt veszélyes lehet ebből a szempontból.
A betegség kialakulásának kockázata a nők esetében nagyobb: a térdízületi artrózis gyakorisága négyszerese, a kisízületi artrózisé pedig háromszorosa a férfiakénak.
A vállfájdalom okai, típusai és a vállfájás kezelési lehőségei - Vállcentrum
Ennek az az oka, hogy a női nemi hormonok befolyásolják az ízületi szalagok rugalmasságát. Egy amerikai vizsgálat kimutatta, hogy nőkben az izomzat sportolás közben nem képes ugyanolyan mértékben rögzíteni a térdízületet, mint a férfiakban, emiatt az ugrással és a térdízület kifordulásával járó sportoknál például nyolcszoros a térdsérülés kockázata.
Fáj, recseg, ropog Az izületi kopás bármely izületben kialakulhat, de leggyakrabban a főbb teherviselő ízületek, azaz a térdizület, valamint a gerincoszlop kis ízületei érintettek.
A törlés kéréséig Továbbá, ha Ön reklámüzentet kap tőlünk az e-mailben, emlékeztetni fogjuk Önt arra, hogy bármikor lehetősége van korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen leiratkozni.
A kórkép jellemző tünete a fájdalom, amely kezdetben erős megterhelést követően jelentkezik, és tompa jellegű, ezért a páciensek gyakran nem is kifejezett fájdalomról, inkább fáradtságérzésről számolnak be. Később jelentkezik a tipikus ízületi kopásra a vállízületek fájnak és ropognak, éles, a mozgás indításakor érzett fájdalom.
Ilyenkor a beteg arról számol be, hogy nyugalomban nem érez fájdalmat, azonban az érintett ízület mozgatása - reggeli felkelés, lépcsőn való közlekedés - komoly fájdalommal jár.
Később azonban a fokozatos mozgatás után az ízület mintegy bejáratódik, és a fájdalom megszűnik. A kórkép előrehaladásával azonban már mozgás közben is erős fájdalma van a betegnek, de az érintett ízület pihentetésének hatására megszűnnek a panaszok. A betegség végstádiumában, amikor a porc már teljesen elpusztult, a fájdalom állandósul, és olyan mértékű lehet, hogy a beteget mindennapi tevékenységében is korlátozhatja.
- Székrekedés és hátfájás ellen: 7 pofonegyszerű jógapóz Megnagyobbodott ízületi tömlők A vállízület tömlői is fontos szerepet töltenek be az akadálymentes működésben.
- Reggel felkeléskor érezte, hogy fáj?
- Páll Zoltán Létrehozva:
- Mi okozhat vállfájdalmat?
- Тысячи раз наблюдал он этот акт творения, редко отдавая себе отчет в том, что где-то должны существовать прототипы всего, что он видит входящим в его мир.
- Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka! Fájdalomközpont
- Вся его маленькая империя ограничивалась орбитами Плутона и Персефоны, ибо межзвездное пространство оказалось для него непреодолимым барьером.
- Но .
A kialakuló fájdalom intenzitása és jellege igen változó lehet, és időnként nem csak az érintet ízületet érinti, hanem a szomszédos területekbe is kisugárzik. A környező izmok feszüléséből eredő fájdalom is ronthatja a tüneteket.
A fájdalom mellett szintén jellemző tünet az izületek mozgatásra jelentkező ropogása, amelyet orvosi nyelvben krepitációnak neveznek.
A fájdalom miatt ugyanis az ízület körüli izmok reflexesen védekező kényszertartást vesznek föl, és a csökkent mozgás miatt hegesedések jönnek létre, ami végül az ízületi mozgás beszűküléséhez vezet. Ezt tovább ronthatja az izületi tok hegesedése és az ízfelszín folyamatos pusztulása.
A porcfelszín leépülése, valamint a csontvégek átalakulása és deformálódása miatt az ízületek fő mozgástengelye és az ízületek alakja megváltozik, a végstádiumban kialakult csontkinövések pedig gyakran tapinthatók az ízületben.
A porcpusztulás egyelőre még nem megállítható Az ízületi kopás diagnózisa már gyakran a beteg panaszai alapján felállítható, azonban a részletes, ortopéd orvos által végzett, képalkotó eljárással kiegészített vizsgálat is elengedhetetlen.
Mitől ropog?
A beteg számára a legkevésbé megterhelő és a leginformatívabb vizsgálat a röntgen. A felvételeken ugyanis jól látható az ízületi rés beszűkülése, a porc alatti csontrétegek meszesedése, az esetleges csontkinövések és egyéb ízületi elváltozások is.
Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület. Ez utóbbi nem tekinthető klasszikus értelemben anatómiai ízületnek, de szerepe a vállöv komplikált mozgásaiban elengedhetetlen. A fentiekben részletezett összetett rendszerből következik, hogy a vállal kapcsolatos fájdalmak értékelése, elkülönítése gyakran állíthatja kihívás elé még a gyakorlott szakembert is.
Sajnos röntgenvizsgálattal az ízületi kopás korai stádiuma nem ismerhető fel, ilyen esetekben szükség lehet az artroszkópos vizsgálatra a vállízületek fájnak és ropognak. Egyelőre nem ismerünk olyan gyógymódot, amellyel a már kialakult ízületi porcpusztulás megállítható és visszafordítható lenne.
A legfontosabb cél a beteg fájdalmának csökkentése, mozgásképességének javítása és teherviselő képességének visszaállítása, amely igen összetett feladat.
Recseg, ropog a válla, vagy a térde? Ez állhat a háttérben FájdalomKözpont. Ennek a tünetnek a hátterében gyakran a térd, vagy a váll porcainak kopása áll. Ilyen esetben, érdemes minél előbb szakorvoshoz fordulni, hiszen a probléma később súlyosbodhat, és ha nem kezelik időben, komoly fájdalmakat okozhat.
